A Maros megyei Mikházán került megrendezésre a budapesti Hagyományok Háza Szabadegyeteme 2021 auguszusában, melynek szervezésébe az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítványt és a Maros Művészegyüttest is bevonták. A szakmai fórumra az egész Kárpát-medencéből érkeztek szakemberek, meghívást kaptak a stratégiai civil partnerek, a romániai magyar hivatásos együttesek, részt vettek az erdélyi néptánc- és zeneoktatással foglalkozó csoportok vezetői, a néphagyománnyal, a népi kultúra továbbadásával, visszatanításával foglalkozó pedagógusok is. A Csűrszínházban Kelemen László, a Hagyományok Háza főigazgatója és Sándor Ildikó, az intézmény Népművészeti Módszertani Műhelyének vezetője tartottak bevezető előadást, röviden vázolva a Hagyományok Háza, az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Mikházi Szabadegyetem célkitűzéseit, feladatait. Ezt követően Pávai István, a Hagyományok Háza címzetes igazgatója Táncházas babonák címmel tartott előadást, majd Sándor Ildikó mutatta be a Kibédi népmesék Ráduly Jánostól című, hangzómellékletes népmesekötetet, a Hallgasd – olvasd – mondd! új sorozat első kötetét, valamint Az élőszó ereje. Gondolatok mesemondóktól mesét mondóknak című kiadványát. A délelőtti program ezen a helyszínen közös énekléssel ért véget, a POKET zsebkönyvek: Zeng a lélek – Népdalok kötetből, melynek vezetője Kásler Magda népdalénekes, a Maros Művészegyüttes előadóművésze volt. A délutáni program ezen a helyszínen újabb kiadvány – …odaküjjel Andrásfalán. Fábián Éva mesél – bemutatójával és élőszavas mesemondással folytatódott, Németh Nóra és Fábián Éva közreműködésével. Ezt követően Gál Boglárka múzeumpedagógus az Élő Népművészet – Országos Népművészeti Kiállítás virtuális bemutatásáról, a digitális múzeumpedagógia lehetőségeiről tartott előadást. Mindezközben az iskola épületében Hont Angéla, a HH Szervezési és Kommunikációs Főosztály vezetője tartott előadást a kulturálisan nyitott nagyközönség megszólításának lehetőségeiről, majd vezetett kerekasztal-beszélgetést turnék, szomszédolások, közös projektek témákat érintve, erdélyi intézményvezetők közreműködésével. Délután Kempf Márta az általa vezetett FolkStúdiót mutatta be, mely a HH speciális részeként alakult 2020-ban, a világjárvány időszakában. Ezt követően kerekasztal-beszélgetésre került sor a Folkstúdiós együttműködési lehetőségeinek kialakításáról, majd ezen a helyszínen Ambrus Laura online marketing – tippek, tanácsok című előadásával zárult a program.

A Kántori Lakban adminisztratív és pályázati tanácsadó programok kerültek megrendezésre. Délelőtt Nagy Erzsébet Ibolya, a Hagyományok Háza gazdasági igazgatója tartott gazdasági és iratkezelési továbbképzést az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány munkatársainak. Délután pályázatokkal kapcsolatos tudnivalókba avatta be az érdeklődőket Binder Eufrozina, az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő Csoóri Sándor Alap pályázati igazgatója; Szántai Irén, az EMET főigazgató helyettese, a Nemzeti Kulturális Alap operatív vezetője és Orendi István, az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány kurátora. Ezt követően Kolozsvári István és Devecz Zsuzsanna tartott előadást a magyarországi hálózati működés eredményeiről, területi és tematikus együttműködésekről Biharban és a Hagyományok Háza Települési Programjáról, bemutatva a helyi népművészeti értékek feltárására létrehozott pályázati rendszert.

Az óvoda épületében Gál Boglárka múzeumpedagógus a Multiszenzoros játékok használata érzékszervi fogyatékkal élők számára múzeumban címmel tartott délelőtt előadást, majd Farkas József a Fölszállott a páva népzenei és néptánc tehetségkutató versenyről tartott előadást. Délután Györfi Erzsébet népdalénekes, az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány Kurátora vezetett kerekasztal-megbeszélést az erdélyi népdal éneklési versenyek és minősítők témában.

A Csűrszínház mögötti sátorban Árendás Péter a Hagyományok Háza Folklórdokumentációs Könyvtár és Archívum tárvezetője tartott vitafórumot és konzultációt a folklórgyűjtések felkutatásáról, archiválásáról és feldolgozásáról. Orza Călin rendező-koreográfus, néptáncgyűjtő és Kelemen László főigazgató előadásának témája a táncművészet és népzene, valamint a közönségigény színpadon való megjelenése volt.

A gyerekekre is gondoltak a szervezők, ezért hasznos időtöltési programokat kínáltak nekik: gyermektáncházat vezetett Tálas Ágnes és Kiss Zsolt, kézműves foglalkozást tartott Kovács Túri Emese (nemezelés) és Páll Etelka (növényi festés). A rendezvény szórakoztató Folkkocsmakvízzel, majd a Maros Művészegyüttes Közös kincs – Dalvándorlás furulyákra, énekesekre, táncosokra és zenekarra című előadásával zárult.