A kései barokk idején, a Magyar Királyság területén a falvakban is megjelentek a vonós alapú formációk, és ezek beépültek a hagyományos zenei kultúránkba. A hegedű – brácsa – bőgő – fafúvós – cimbalom összetételű zenekarok máig csakis a Kárpát-medence népeinek népzenéjét jellemzik. Ez a magas képzettséget igénylő zenei együttműködés a magyar nyelvterületen máig fennmaradt, s a magyar népzenét a világ szemében is a vonósbandák hagyománya karakterizálja. 

Ezt a hagyományelemet az UNESCO 2022-ben feltette az Emberiség Szellemi Kulturális Örökségének reprezentatív listájára. Az erről szóló okiratot Dr. Csonka-Takács Eszter a Szellemi Kulturális Örökség Igazgatóság igazgatója, illetve Závogyán Magdolna a Kulturális és Innovációs Minisztérium kultúráért felelős államtitkára július 26-án, Balatonfüreden adta át a vonós népzenészek közössége képviseletében jelenlévő Pál István Szalonna népzenésznek, a Hagyományok Háza főigazgató-helyettesének. Az eseményt megtisztelte jelenlétével Dr. Bóka István, Füred polgármestere. A ceremóniára az Ördög bújt a vonóba című népzenei gálaműsor keretében került sor. A jelenlevők hangsúlyozták, hogy jelentős siker ez Magyarországnak, nemkülönben mindazoknak a muzsikusoknak, akik máig életben tartják a magyar népzenének a vonós hangszereknek köszönhetően megőrzött értékeit.

„Az a tény, hogy az UNESCO Világörökség részévé válik a magyar vonószene, s a nemzedékről nemzedékre történő átadás tradíciója, ez egy nagyon nagy jelentőségű elismerése a magyar kultúrának – értékelte az eseményt Pál István Szalonna. – Azoknak a muzsikusoknak, akik ’revivalként’ művelik ezt a művészetet, vagy azok a hagyományőrző zenészeknek, akik családról-családra adták át ezt a tudományt nagyon nagy megtiszteltetést jelent, de teljesen természetesnek tekintem, hogy egy ilyen hagyomány az említett listára felkerült. Nem adták ingyen, nagyon sok munka rejlik emögött a kitüntetés mögött. Köszönet illeti ezért barátaimat, köztük dr. Agócs Gergelyt, akik a sikeres felterjesztést készítették elő.”