Sokan nem tudják, hogy az Ágnes húg portája is irodalomtörténeti értékű, ahol szállása volt a hazalátogató nagy székely írónak és neves vendégeinek.

A zsúfolt szülőházhoz képest, a gyermektelen Ágnes háza lehetőséget adott Tamásinak arra, hogy hosszabb időt is töltsön a szeretett szülőfaluban. A felújított ház melletti csűr a régi hasonlatosságára és szerkezete szerint épült. Háromosztatú, de új funkciót kapott és a kultúra tölti meg. Kultúrcsűr. A felső tér kiállítások helye, alul könyvbemutatók, irodalmi estek, népdalkör, film- és vetítettképes előadások megnézésének helyszíne.

Ezen a helyen fogalmazta meg a nagy székely író:

           „Igen, vannak dolgok, miket nem lehet magyarázni: gondolom magamban, ahogy átlépek a kertnek a kapuján. Ilyen az is, amikor évekig küszködik valaki, hogy könyvekben megteremtsen egy világot. De ahogy akarná és ahogy szeretné, úgy sohasem sikerül. S akkor eljön egy tájra és beszél emberekkel; nézi a házakat, a föld hajlatait és a fény bujkálását azok felett; orrában érzi illatát a földnek, minek sarát a kezén és a lábán hordozta valamikor, s porát az arcán: igen, eljön erre a tájra, és akkor betelve látja, hogy amit nem tudott megteremteni, itt van az isteni mű!”

 A farkaslaki Kultúrcsűr csodák teremtésének helyszíne és lehetősége!

Farkaslaka egyébként ősrégi település. Nevének eredetéről Bonda János így írt:

"Itt a határunkon volt egy Péterfalva,

 És annak létezett tizenhat lakosa,

Azok közül egynek volt itt benn egy malma,

Hova a többi mind őrölni bejárna.

Azok közül egyik őrölni béjönne,

's az egy kantzájával szerencsétlen leve,

Mivel a farkasok falásig meg evék,

Mig a gabonáját ottan meg örölék.

Vissza menve buson panaszlá többinek,

Okoskodtak, hogy már azzal mit tegyenek,

Feltalálák azt, hogy jöjjenek bé lakni,

És a malom mellöl az erdőt kiírtni,

Ugy is tettek ök mind irtván épitettek,

Rendre egymás után oda helyezkedtek,

A' sok farkasokat lakokbol elüzték,

És Farkaslakának a helyet nevezték..."

A  történetet korabeli leletek is alátámasztják:  a falu eredetileg tényleg a 2 km-re keletre levő magaslati dombokon feküdt, és Péterfalva volt a neve - de később, talán a völgyben futó Nyikó patak gazdasági előnyei miatt - települtek lakói a mai Farkaslaka területére. A települést 1566 -ban említi első ízben írásos dokumentum Farkaslaka néven. Az itt élők mindig is büszkék voltak hagyományaikra - és életben tartják azokat mind a mai napig.