Csákányi Zoltán, a Hagyományok Háza szakmai munkatársa negyedszázada vesz részt a zsűrizésben, ezúttal tapasztalatait foglalta össze. A Hagyományok Háza a népi iparművészeti minősítés működtetésére kijelölt állami szervezet. A munkánk dandárja tavasszal kezdődik, nyár az alkotóknak és nekünk is egyaránt a táborozás időszaka, ezt követően szeptembertől november végéig ismét minősítő feladatokat teljesítünk. Éves szinten, mintegy húsz-huszonöt zsűrit tudunk lebonyolítani: ez a korábbi időszakokkal összehasonlítva ugyan enyhe csökkenést mutat, de reményeink szerint ezt a folyamatot sikerül megfordítani. Ha a zsűrizés területeit nézzük, Magyarországon kívül Erdélyben Kolozsváron, Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen végeztünk évente egy-két alkalommal munkát, a Délvidéken Zentára immár 7. alkalommal hívtak meg bennünket. Más külhoni területeken is vannak kiváló szakmai szervezetek, de ezt a szolgáltatást eddig ők nem vették igénybe.

A 2013-ban kiadott szempontrendszer – közel negyven szakágra van egyesével lebontva – segíti munkánkat, és vezérfonalat ad mind az alkotóknak, mind pedig a zsűritagoknak. Kitér a megengedett alapanyagok használatára, s arra is, hogy melyek azok a díszítési módok és technikák, amiket támogat, s azokat is megjelöli, amiket nem szívesen látnak az elbírálók.

Természetesen a világ változik, s így e szempontrendszer megújítása napjainkban folyik, a 2023-ban elkezdett munka gyümölcseként talán már jövőre megjelenik az új, a mai kor igényeit tükröző szempontrendszer.

Mintegy huszonöt éve végzem ezt a munkát, s ezen időszak alatt a szempontokban is voltak változások. A régebbi korokban a mainál jóval több dísztárgy készült.  A legjelentősebb változás talán, hogy az alkotók ne a fiókoknak és a szekrényeknek dolgozzanak, hanem a népi díszítőelemek felhasználásával használati tárgyakat készítsenek. Napjainkban jóval több olyan tárgy van, ami nemcsak, hogy szép és hagyományos módon díszített, hanem használati tárgyként a lakáskultúránk szerves részeként is megállja a helyét és divatos is egyben. Igen markáns változást jelent, hogy régebben ugyan voltak kisebb különbségek a kategóriák között, de 2013 után – igazi mérföldkőként – megjelent az úgynevezett hagyományos és modern kategória. Az előbbi közé azokat a tárgyakat soroljuk, amik jóval több hagyományos elemet tartalmaznak, a modern tárgyakban sokkal több az innováció, és a mai kor igényeinek jobban megfelelnek.  

                           

Végezetül a zsűritagokról: szakáganként 5-6 zsűritaggal számolhatunk, akik részben alkotók, s a szakágban példamutató értékeket hoznak létre, másrészt néprajzosok, akik az adott tárgy néprajzi vonatkozásainak szakértői.”

A fotók Vajdaságban készültek, 2024. október 17-én a 7. alkalommal megszervezett népi iparművészeti zsűrizésen. Fotós: Kovács-Nádi Karolina