Fiatal muzsikusok népzenei koncertjei, tánc- és énektanítás, élőszavas mesemondás, kézműves foglalkozás és hajnalig tartó táncház, mindehhez pedig finom borok is társulnak. Az idén a tusnádfürdői fenyvesek alatt a Csűrben a Kárpát-medence több tájegységének muzsikája is felcsendül. A tusványosi Kriza János Csűr programja a Hagyományok Háza és az Erdélyi Hagyományok Háza szervezésében jön létre. A program szakmai felelőse Pál István Szalonna, házigazdák: Szabó Kincső, Sikentáncz Szilveszter, Berecz István, Ürmös Sándor és a Tokos zenekar.

Program 

Július 23. – kedd

16.00-17.00 Udvarnyitás muzsikaszóval – közreműködik: Lelkes zenekar

Lelkes zenekar: 2016-ban a Vadrózsák Néptánccsoport néhány tagja számára egy táncház alkalmával zenei utazás kezdődött el, ahol először adódott lehetőség a közös muzsikálásra. Gyermeki lelkesedéssel választottuk a nevünket és indítottuk el zenei pályafutásunkat, amit máig ugyanazzal a lendülettel és odaadással folytatunk. A Tusványoson való részvételünkkel nem csak a magyar népzene gazdag repertoárját kívánjuk bemutatni, hanem azt az egyedi energiát és összetartást is, amit zenénk közvetít. Hiszünk abban, hogy zenénk összekötheti a múltat a jelennel, és átadhatja a hallgatóknak azt a lelkesedést, amellyel mi is játszunk minden egyes alkalommal. Zenei repertoárunk az évek során kibővült: archaikus népzenénk mellett könnyűzenét, egyházzenei és népzenei feldolgozásokat is előadunk koncertjeinken. Az elmúlt nyolc évben számos meghívásnak tettünk eleget Erdélyben, Európa szerte és az óceánon túl is. A Folk Társ Egyesület által szervezett Keresztúri Táncház rendszeres résztvevői vagyunk, és büszkén kísérjük a Vadrózsák Néptánccsoportot minden alkalommal

17.00-18.30 Kalotaszegi táncok – közreműködik: Farkas Zoltán „Batyu”, Tóth Ildikó „Fecske”, Lelkes zenekar

Farkas Zoltán "Batyu" és Tóth Ildikó "Fecske" már évek óta a Kriza János Csűr programjainak közreműködői. Farkas Zoltán a Magyar Állami Népi Együttes szólista táncosa és koreográfusa volt. Tóth Ildikó miután az Állami Népi Együttesbe került, a Kodály Kamara Táncegyüttes alapító tagjává vált. Mindketten Harangozó Gyula-díjasok táncművészek, kiterjedt pedagógiai munkát végeznek mai napig.

18.30-19.00 Kalotaszegi népdaloktatás – közreműködik: Szabó Kincső, Lelkes zenekar

Szabó Kincső: Az évek alatt lehetőségem nyílt táncosként és énekesként is kipróbálni magam. Édesanyám prímásként, édesapám táncosként erősítette a kultúrához való kapcsolódásomat. Szerencsések egyikeként a hivatást, munkát és a szórakozást egy azon területen találtam meg. Jelenleg a Magyar Állami Népi Együttes táncosa és a Nagy Csomor András és zenekara énekese vagyok.

20.30-21.30 Üzenet otthonról haza – Magyar Nemzeti Táncegyüttes és zenekarának előadása                                                                                                                                          

Magyarország legnagyobb létszámú hivatásos néptáncegyüttese, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes, ahogyan a neve is tükrözi, nemzeti örökségünk és évezredes hagyományaink elhivatott őrzője és továbbéltetője. A név pontosan kifejezi az együttes küldetését és egyben kötelezettségét is; azt a felelősségteljes és professzionális munkát, amelyet a magyar folklór megismertetéséért, népszerűsítéséért és művészi rangra emeléséért végez. A magyar néptánc nemzeti sajátosságainak legélőbb őrzője, ugyanakkor legegyszerűbb formája a különféle népek közötti kommunikációnak is, hiszen egymás anyanyelvének ismerete nélkül ismerhetjük meg egymás szokásait, vérmérsékletét, ízlésvilágát. Tánc közben őszinte a megnyilatkozás, a „lélek” kitárulkozik. Hisszük, hogy itt a Kárpát-medencében a különböző nemzetiségek hagyományainak megismerése, egymás kultúrájának tiszteletben tartása és megőrzése a mi megmaradásunk záloga és szimbóluma is. Együttesi munkánk és színpadi feldolgozásaink alapja ez az eredeti, hagyományos néptánc- és népzenei kultúra, amellyel hosszú évek óta igyekszünk a hagyományos néptánc- és népzenei kultúra követeként újabb és újabb élményekkel megajándékozni nézőinket, az autentikus folklórműsoroktól a mesedarabokon át, a nagy formátumú történelmi táncjátékokig. Produkcióink jellemzője a rendkívüli dinamika, a táncok virtuozitása, a színpadképek látványossága, és egy kis megmagyarázhatatlan varázslat, amelynek gyökerei a múltunkból erednek, lelkünkön keresztül pedig jelenünkké válnak.

21.30-02.00 Hajnalig tartó mulatság

Házigazdák: Szabó Kincső, Sikentáncz Szilveszter, Berecz István, Tokos zenekar, Pál István Szalonna, Ürmös Sándor

Július 24. – szerda

11.00-16.00 Kézműves foglalkozások kicsiknek és nagyoknak: nemezelés, kosárkötés, hímzés, bőrözés

Kovács Imre, Kovács Túri Emese nemezelés és kosárkötés

A Csíki Nemezműhely meséje több mint egy évtizede indult útjára. A gyapjúkedvelők azóta számos bel és külföldi vásárok, kiállítások és foglalkozások alkalmával ismerhették meg kézműves munkásságunk. Előtérbe helyezzük a környezetük kínálta lehetőségeket, így többnyire saját festésű helybéli berke gyapjúból dolgozunk. Az öltözékkiegészítők és gyerekjátékok nemezeléséhez inkább a mai igényekhez és ízléshez illeszkedve finom, puha ausztrálmerinó gyapjút választunk. Magyar mintakincsünkből merítkezünk. Célunk, hogy minőséget hordozó munkáinkkal ez ősi tudást átörökítsük ma is használható tárgyak: táskák, takarók és melegséget őrző mamuszok formájában .

Dobau Pataky Erika – hímzés

Magamról egész röviden, hogy szerencsés lányka voltam, hisz mindkét nagymamám szőtt, kötött, horgolt, hímzett, az eggyik még csipkét is vert. Érdekelt is, így a szövésen kívül mindent megtanúlhattam tőlük és felnőttként próbáltam ezt gyarapìtani és próbálom ùjragondolva úgy tovább adni, hogy az örökölt mintakincseinket ne csorbítsuk, viszont egy mai használható darab szûlessen.

Sámuel Szilárd – bőrműves

Sámuel Szilárd-László vagyok, Népi Bőrműves.
2022-ben fejeztem be a kézműves tanulmányaimat és kaptam meg a Nepi Bőrműves szakképesítést, amit azóta folyamatosan művelek és fejlesztek.
Szakmám sokszínűségének köszönhetően eltérő targytipusok elkészítésében is jártas vagyok.
Tudván, hogy mit jelent kézművesnek lenni és kézzel egyedi tárgyakat elkészíteni, tisztelem azokat akik érdeklődést mutatnak a kézművesség iránt. Örülök, amikor látom, hogy az emberek egyre több természetes alapanyagú tárgyal veszik körbe magukat és ezáltal természetközelibb életet is élnek.
Úgy gondolom, hogy aki kézzel egy szép terméket elő tud állítani, az csak értéket képviselhet mindenféle szempontból!

14:00-15:00 „Erdélyben éreztem először hovatartozásomat” – Boros Gábor kalotaszegi fotográfiái, kiállításmegnyitó, a fotográfussal Farkas József beszélget

 Rácsodálkozások egy ismerős-ismeretlen világra. Ez jellemzi leginkább Boros Gábor falusi életvilágokat bemutató fotográfiáit. Művészetét tulajdonképpen a "hazatérés" élménye hívta életre és hatotta át a későbbiekben is.

A táncházmozgalom első generációjával elinduló Boros Gábor az 1970-es évek közepétől kezdve az erdélyi falusi társadalom életének elhivatott dokumentaristája. A gyermekkorától Kanadában élő tanár évente családjával együtt több hónapot töltött Erdélyben és más magyarlakta határon túli területeken, ahol kíváncsisága a mindennapi élet eseményei felé fordult. Boros Gábor művészetét tulajdonképpen a „hazatérés” élménye hívta életre és hatotta át a későbbiekben is. Családja a művész nyolcéves korában, 1957-ben elhagyta Magyarországot, és a tengerentúlon, Montreálban, Kanadában telepedett le. Boros nyelvészeti tanulmányainak befejezése után franciatanárként dolgozott. Húszas éveinek második felében tért vissza először szülőföldjére, ahol a bontakozó táncház- és népművészeti mozgalom azonnal magával ragadta: az élmény hatására kezdett el fotográfiával foglalkozni. 1976-ban járt először Erdélyben, ahol a falvak világa saját, újszászi (Szolnok megye) gyermekkori emlékeit elevenítették meg számára. 1985-től érdeklődése a Bácska, Felvidék és Burgenland magyarságának életére is kiterjedt, rendszeresen utazott ezekre a területekre is. Erdélyben készített képeiből két alkalommal nyílt kiállítása a Montreál-i Egyetemen (1986, 1988).

Boros Gábor fotográfiái a falusi életvilágok zsánerképei: rácsodálkozások egy ismerős-ismeretlen világra. Témái változatosak, az utazó elé véletlenszerűen táruló sokszínű valóság egy-egy pillanatának lenyomatai: a felvételek ünnepeket, társasmunkákat, családi portákat, templomokat, embereket és tárgyaikat örökítenek meg. Képein mégsem a kívülálló látószöge, hanem a közelség érzete válik meghatározóvá. A heteken, hónapokon át tartó látogatások során szorosra fűződő emberi kapcsolatok között a legkedvesebb a magyarbikali Antal Anna „Mesterángyihoz” kötötte. A jó mesélő asszony nemcsak fotóinak vált központi témájává. Borost lenyűgözte az asszony szövegtudása, a paraszti életmódra vonatkozó ismeretei. Mesterángyi világát elmélyült, dokumentarista igyekezettel örökítette meg fényképein, feljegyzésein, és a vele váltott levelekben. A nagyfokú érzékenység, mellyel témái – a falusi emberek – felé fordult, a felelősségvállalás hajlandóságával párosult. Boros az elsők között hívta fel a nyugati világ figyelmét a romániai falurombolásra: a kanadai sajtónyilvánosságban az ő francia nyelven közölt cikkeinek köszönhetően vált láthatóvá a távoli régió válsága. A „8000 falu elpusztításának” veszélyét 1988. decemberében a Montreal-i Egyetemen megnyílt kiállításával hozta közel a kanadai közönséghez.

Az itt kiállított képeket Boros Gábor 1978-as kalotaszegi útja során készítette.

15.00-16.00 Népzene a fesztiválok, oktatás és hagyományőrzés világában – előadó: Tokos zenekar, moderátor: András Lóránd
Beszélgetés a Tokos zenekar útjáról és küldetéséről.
Bemutatjuk a Kriza János Csűr házigazdáit.
A második virágkorát élő kolozsvári táncházmozgalom hatására öt kolozsvári zeneakadémiai hallgató zenekart alapított. Ma már a Tokos néven ismert zenekar az erdélyi zenés mulatságok közkedvelt fellépője. A Fölszállott a páva népzenei vetélkedő zenekar kategoriájának első helyezettje, és több lemez közreműködői. 2017 februárjában mutatták be a „Hallgassátok meg, magyarim” című első nagylemezüket a Kolozsvári Magyar Operában.
Gyere, ismerd meg őket, koccints velük és mulass reggelig, hiszen évek óta ők biztosítják a legjobb hangulatot.

16.00-17.00 Mesés-zenés táncház gyerekeknek: Macskacicó – közreműködik: Bodor Réka, André Zsuzsanna André Csaba, Biliboc Alpár

Csíkszék, Gyergyószék, Gyimes gyerekeihez már több mint 2 éve járunk a Zenés Mesés EHHs programsorozattal, amelynek az ötletét az udvarhelyi Zenés Mesés program adta. Kezdetekben Benkő Évával csináltuk a programot továbbieakban meg André Csaba ajánlására felkerestük Bodor Rékát délvidéken született , Kalocsában felnőtt gyerekfoglalkoztatót, aki gyimesbe jött feleségnek de a Covid után csíkba költöztek. Aki egész Ausztráliáig vitte a magyar népi kultúránk oktatását Petőfi programmal. Továbbiakban gondolkodtunk, még egy személyben aki a tánc részét bevállalja a programnak, és így gondoltuk és kértük fel André Ildikó Zsuzsánnát aki több mint 10 évet a Maros Művészegyüttesben majd őt is gyimes fele sodorta a szél, és ő is ide jött feleségnek. A mostani felállás egyedi mert élőzenével lesz, ugyanis a tevékenységet André Csaba furulyával és Bilibók Alpár gardonnyal kíséri a tevékenységet.

17.00-18.00 Kalotaszegi táncoktatás – közreműködik: Farkas Zoltán „Batyu”, Tóth Ildikó „Fecske”, Lelkes zenekar

18.00-18.30 Kalotaszegi viselet- és táncbemutató – közreműködik: András Katalin Bíborka és Varga Zoltán László

Andras Katalin Bíborka Csíkszeredában született, és gyerekkorában gyakran közreműködött a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttessel. Ma több kalotaszegi tánccsoportban táncot oktat, nem utolsó sorban pedig a Kolozsvári Állami Magyar Színházban is táncol az Ifjú Barbárok c. darabban.
Varga Zoltán László a kalotaszegi Mérában született és nevelkedett. Jelenleg több mint 200 kalotaszegi gyermeket és fiatalt oktatat. 2016-ban a Mérai Cifra Néptáncegyüttes gyerek csoportját a döntőig vezette el a Fölszállott a páva vetélkedőben, illetve 2017-ben társaival kategória győztesek voltak. 2019-2020-ban a Kőrösi Csóma Sándor program kereten belül táncot oktatott New Jersey államban, és ez idő alatt alapította meg a FolkOtthon oldalt, amely a világ számos területen ismerté vált az elmúlt években.

18.30-19.00 Kalotaszegi népdaloktatás – közreműködik: Szabó Kincső, Lelkes zenekar

19.00-19.30 Esti mese nagyoknak – mesélő: André Csaba

„Gyimesi csángó vagyok. A hovatartozásom határozta, határozza meg az életemet. Gyimesbe születtem, nevelkedtem, majd kisebb nagyobb világbéli bolyongások után itt élek, Gyimesközéplokon. Népem kulturáját igyekszem élni, érteni és éltetni.” André Csaba

20.30-21.30 Nagy Csomor András és zenekarának népzenei koncertje

Olyan műfajt teremtünk, amely a magyar hangszeres kultúrában fogant, majd elindult világot látni.
Zenekarunk elsősorban a Kárpát-medence zenei hagyományaira épít. A cél ugyanakkor a népzene, a kávéházi cigányzene és még sok más világ zenei műfaj saját képünkre formálása anélkül, hogy a műfaj lényeges tartalma sérülne. Mindezt színpadképes, szakmai és laikus közönségnek is befogadható formában valósítjuk meg, igazi jó hangulatot varázsolva a szórakoznivágyó közönség számára.
Koncerteztünk többek között Rómában a Magyar Akadémián, Argentínában, Uruguayban, Lengyelországban, Csehországban, rendszeres vendégek vagyunk többek között Gombaszögön, a Balatonfüredi Borhéten, Tusványoson, a Fonóban Budapesten, a Zselízi Országos Népművészeti Fesztiválon és az MCC Feszten is Esztergomban.

21.30-02.00 Hajnalig tartó mulatság

Házigazdák: Szabó Kincső, Sikentáncz Szilveszter, Berecz István, Tokos zenekar, Pál István Szalonna, Ürmös Sándor

Július 25. – csütörtök

11.00-16.00 Kézműves foglalkozás kicsiknek és nagyoknak: nemezelés, kosárkötés, hímzés, bőrművesség

15.00-16.00 Szubkultúra vagy közös műveltség? – Beszélgetés a táncház, a népzene és néptánc társadalmi szerepéről. Előadó: Berecz István, moderátor: András Lóránd

„Abban hiszek, azért küzdök, hogy zenei és táncos anyanyelvünk ne formalinban áztatott csontvelő maradjon, amit múzeumi nénik őriznek, hanem lüktető, élő kultúra! És egyre több közös ünnepen lesz szövetség az ének, a tánc magyar és magyar közt. Hiszem, hogy ez egy kiegyensúlyozottabb, boldogabb közösségi élethez vezethet minket!”

16.00-17.00 Tudom én már… – a Juhász zenekar gyerekkoncertje

A szabadkai Juhász zenekar Tudom én már... című gyerekműsora egy történetet mesél el, amiben egy juhászlegény a boldogulását keresve különféle területeken különféle szakmákat próbál ki. Így jut el a vajdasági pusztáról szabóként Kecskemétre, katonaként Budapestre, cipészként Pozsonyba, boltosként Debrecenbe, halászként Szegedre, majd zenészként Horgosra. A történetet a zenekar vezetője írta és a különféle szakmákhoz illeszkedő dalokat is ő válogatta össze. Olyan a gyerekek körében is közkedvelt dalok szerepelnek a lemezen mint az „A juhásznak jól van dolga”, a „Három szabólegények”, az „Aki nem lép egyszerre” vagy a „Debrecenbe kéne menni” kezdetű énekek. Emellett az adott tájegységek eredeti dallamai is megszólalnak, így téve vonzóvá a legkisebbek számára is a magyar népzenét. Az albumon a vonós hangszerek mellett szerepelnek a tamburák, cimbalom, különféle ütős és fúvós hangszerek is.
A Tudom én már... műsor anyagából 2023. decemberében megjelent egy dalos mesekönyv is, melyenek illusztrációit Szalai Attila karikaturista készítette. A kiadványban a gyerekdalok kottái is szerepelnek és QR-kódok segítségével megtekinthetők a mesterségeket bemutató animációs filmek is.

17.00-18.00 Kalotaszegi táncoktatás – közreműködik: Farkas Zoltán „Batyu”, Tóth Ildikó „Fecske”, Lelkes zenekar

18.00-18.30 Kalotaszegi viselet- és táncbemutató – közreműködik: András Katalin Bíborka és Varga Zoltán László

18.30-19.00 Kalotaszegi népdaloktatás – közreműködik: Szabó Kincső, Lelkes zenekar

19.00-19.30 Mese nagyoknak: Mi dolga van egy asszonynak és Egy asszony két vétkecskéje – mesélő: Fazakas-Timaru Carina  

„Pusztinai születésűként sokszor akadt alkalmam meséket hallgatni a felnőttektől. Gyermekkoromba sokat tanultam a faluban élő asszonyoktól és úgy gondolom nagyon közel áll hozzám a mesemondás. Anyaként fontosnak tartom a népdaléneklés és néptánc mellett a mesemondást is a gyermekeinknek, de még akár saját magunknak is. Tegyük mesésebbé a mai világot és meséljünk sokat!”

20.30-21.30 A juhászok így élnek – a Juhász zenekar népzenei koncertje

A Juhász zenekar 2000. tavaszán alakult Szabadkán. Az együttmuzsikálás öröme és a magyar népzene szeretete hozta össze a tagokat. Az évek során Vajdaság és majd az egész magyar nyelvterület egyik legismertebb, legkiemelkedőbb népzenei együttesévé vált. Számos díjat, elismerést szereztek Vajdaságban, Magyarországon és Európa más országaiban, de muzsikáltak Kínában és Ausztráliában is. Fontos számukra hagyományaink tisztelete, továbbadása. Előadásmódjukra jellemző az energikus megszólalás, a harsány, életerős ének, a nagyközönség és a táncosok alázatos szolgálata. Műsoraikban a Kárpát-medence zenei kincseiből válogatnak, de kiemelt helyen kezelik a vajdasági népdalok népszerűsítését.

21.30-22.30 Romengo koncert a Kossuth-díjas Lakatos Mónikával

Az idén 20 éves Romengo zenekar magyarországi oláh-cigány zenét játszik. Hazánk legrangosabb oláh cigány zenekara azok után, hogy szólistájuk, Lakatos Mónika elnyerte a Womex életműdíját, amelyet a világzene oszkárjaként is emlegetnek. Ezt követően Lakos Mónika Kossuth-díjban részesült.
A tagok nagy része ezt a muzsikát anyanyelvével együtt sajátította el. A zenekar a szülőktől tanult hagyományos cigány népdalokkal, saját számokkal és hangzásvilággal áll színpadra. 2004-es megalakulásuk óta India, Malajzia, Dél-Korea és Mexikó mellett a Romengo Európa több mint 30 országban koncertezett. 2019-ben Dél-Amerikában ünnepelték a 15. évfordulójukat. Az együttes mindhárom albuma bekerült a World Music Charts Europe 10 legjobb lemeze közé. A Romengo zenéjét a kulturális gyökerek tisztelete és a megújulás jellemzi. Amellett, hogy előszeretettel használják az olyan hagyományos hangszereket mint a kanna, teknő és kanál, nem idegenkednek az új hangzásoktól sem. Saját bevallásuk szerint az oláh-cigány zene határai túlnyúlnak az országén, ezért kerülhettek a Romengo dalaiba olyan más zenei stílusok hatásai is mint a jazz és a flamenco.

22.30-02.00 Hajnalig tartó mulatság

Házigazdák: Szabó Kincső, Sikentáncz Szilveszter, Berecz István, Tokos zenekar, Pál István Szalonna, Ürmös Sándor

Július 26. – péntek

11.00-16.00 Kézműves foglalkozás kicsiknek és nagyoknak: nemezelés, kosárkötés, szövés, bútorfestés  

Antal Eszter – szövés

Antal Eszter vagyok, 1995-ben születtem, Csíkszeredában. Hagyományőrző, művész családból származom, kiskorom óta lételemem az alkotás. Liceumban képző- és textilművészetet tanultam, 2017-ben sikeresen lediplomáztam a „Partiumi Keresztény Egyetem” reklámgrafika szakán, majd a Nádudvari Népi Kézműves Szakgimnázium és Kollégiumban tanulhattam meg a takács mesterséget Galánfiné Schmidt Teréztől, a népművészetmesterétől.
Tanulmányaim befejeztével szülővárosomban megpróbáltam boldogulni a takács mesterséggel. Hetedik éve kitartóan szövök lakéstextileket, alkalmi ruhákat, melyeket régi ruhadarabokról felgyűjtött motívumokkal díszítek. Alkotásom során a magyar mintakincsből merítkezem. Folyamatosan képzem magam, rendszeresen zsűriztetem az alkotásaimat, részt veszek a szakmai kirándulásokon, ami új munkakedvre derít.
Alkotás mellett gyermekfoglalkozásokat is tartok, melynek során a résztvevőket bevezetem a kézművesség rejtelmeibe, felébresztve bennük az aklotási vágyat.

Jakab Noémi – bútorfestés

Jakab Noémi vagyok Székelyszentkirályi Lakós 1999 második hónap 19-én születtem Székelyudvarhelyen 2020-ban férhez mentem, ugyancsak Székelyszentkirályra Jakab Zoltán-hoz. Van két kislányunk. 2023 novemberében nyitottuk meg kis vállalkozásunkat férjem Asztalosként dolgozik én pedig bútorfestőként.
Bútorfestéssel megismerkedtem 2014-ben Tiffán Irénke tanárnő segítségével 2015-Ben voltam vele Nagyszebenben országos vetélkedőn. Az iskola befejeztével festésben volt egy kis szünetem elkezdtem dolgozni vendéglátásban majd a gyerekek születése után újra elővettem az ecsetet és itthon ma már minden napi munka eszközöm lett.

15.00-16.00 Emlékek és muzsika foszlányok Viskről – előadó: Pál István Szalonna, moderátor: András Lóránd

Pál István 2017 óta a Magyar Állami Népi Együttes művészeti igazgatója, a Hagyományok Háza főigazgató-helyettese. Liszt Ferenc-díjas, Érdemes és Kiváló művész, de emellett számtalan állami kitüntetéssel büszkélkedhet. Számos elismert énekes és zenekar lemezén szerepel közreműködőként, de zeneszerzőként is aktív. Közel 20 éve alapította saját zenekarát, a Pál István Szalonna és Bandáját, mely mára a magyar zenei élet közismert szereplőjévé vált. Koncertjeiken megszólalnak a Kárpát-medence legszebb dallamai, de láthattuk őket a Fölszállott a Páva című tehetségkutató műsor házigazda zenekaraként is.

16.00-17.00 Mesés-zenés táncház gyerekeknek: A válogatós királykisasszony – közreműködik: Kinda Emese, Lukács Emese, Pál Attila

Tudjuk, hogy a népmesék, sok-sok emberöltőnyi tudás párlataként, pontos útbaigazítást adnak mindazoknak, akik nyitott szívvel és elmével hallgatják azokat, a dallam, a ritmus, az ének nyelvén pedig megfogalmazódhat mindaz, ami a rejtekben van és felfele húzza szívünket-lelkünket.
Éppen ezért gyermekfoglalkozásainkon fontosnak találjuk a közös éneklés, mondókázás, a ritmus lüktetésének, a taps, a dobbantás erejének megtapasztalását, illetve a néphagyományaink és népmeséink megismertetését és megélését.
Az általunk összeállított táncos-mesés közösségi játékba bekapcsolódhat kicsi és nagy egyaránt, hiszen az öröm és a derű mindannyiunk jussa és jutalma.
A foglalkozást vezeti Kinda Emese, néptáncoktató, Lukács Emőke, bábszínész és Pál Attila, zenész.

17.00-18.00 Kalotaszegi táncoktatás – közreműködik: Farkas Zoltán „Batyu”, Tóth Ildikó „Fecske”, Lelkes zenekar és kalotaszegi adatközlők

18.00-18.30 Kalotaszegi viselet- és táncbemutató – közreműködik: András Katalin Bíborka és Varga Zoltán László

18.30-19.00 Kalotaszegi népdaloktatás – közreműködik: Szabó Kincső, Lelkes zenekar, kalotaszegi adatközlők

19.00-19.30 Népmesék nagyoknak – mesélő: Lukács Emőke

„A történetmesélés mint olyan, egyidős az emberiséggel. Nem csak a gyermeki lélek kiváltsága, nem csak a mi népünk kiváltsága, a nemzeti identitásunk alapja, hanem a mindenkori ember szükséglete.” Lukács Emőke bábszínész, az Udvarhely Bábműhely vezetője fontosnak tartja a közös mesélést, hiszen a mesék egszisztenciális dilemmáinkra adnak útba igazítást. Megerősítenek és direkt úton vezetnek önmagunkhoz. A mese felold, megnevettet, egységbe kovácsol. Ideje hát népmesét hallgatni kedves felnőttek! Rátalálni ezáltal is a bennünk rejlő boldogság titkára és nevetve pördülni körbe a Kriza János Csűrben július 26-án is.

20.30-21.30 Kárpátok Hangja – a Kárpátalja Táncegyüttes, kárpátaljai zenészek és kalotaszegi adatközlők közös koncertje

Kárpátalja Táncegyüttes 2018 júniusában alakult. A 18 főből álló lelkes csapat Kárpátalja minden járásából heti rendszerességgel járt össze a próba alkalmaira, melynek helyszíne a Péterfalvi Művészeti Iskola és a Péterfalvi Művelődési Ház volt. A jelenlegi háborús helyzet a táncosokat még messzebb szórta egymástól, de ez csak megerősítette őket abban, hogy össze kell tartaniuk és nem hagyni, hogy kultúrájuk feledésbe merüljön.
Céljuk, hogy minél hitelesebben prezentálják és továbbörökítsék a kárpátaljai, valamint a Kárpát-medencei magyar néptáncörökséget. A Kárpátok Hangja című előadásuk is egy ilyen folklórválogatás, melyet saját érzelmi világuk és látásmódjuk köt össze. A mostani előadást koreografálta: Kiss Balázs és Farkas Fanni. A műsort szerkesztette és színpadra állította: Mir Dávid és Tóth Fanni. Az előadásban közreműködnek a kárpátaljai Sodró zenekar muzsikusai.

A Csűrös Banda napjaink egyik legnépszerűbb, mintegy tíz éve működő erdélyi táncház zenekara.

Tagjainak megadatott, hogy – az archív felvételek mellett – olyan helyi legendáktól tanuljanak muzsikálni, mint Fodor „Neti” Sándor, az Árusok és a Csipások. Varga István „Kiscsipás” és Lengyel László „Türei” – akik végig kísérték a Csűrös Banda útját és szinte állandó vendégei – már maguk is legendának számítanak. A zenekar az erdélyi táborok és mulatságok mellett rendszeresen szerepel a magyarországi táncházakban is, lemezük 2011-ben Kalotaszegi népzene címmel jelent meg a győri Magyar Hagyományok Háza kiadásában.

21.30-02.00 Hajnalig tartó mulatság

Házigazdák: Szabó Kincső, Sikentáncz Szilveszter, Berecz István, Tokos zenekar, Pál István Szalonna, Ürmös Sándor, Zurgó Együttes

Július 27. – szombat

11.00-16.00 Kézműves foglalkozás kicsiknek és nagyoknak: nemezelés, kosárkötés, szövés, bútorfestés  

11:00 -12:00 Promino előadás
Határon innen, határon túl, újjászülető kastélyturizmus a Kárpát-medencében

15.00-19.00 Csángómagyarok bemutatkozása: tánctanítással, énektanítással, furulyaszóval és mesékkel - közreműködik: a klézsei Hodorog András furulyás, somoskai táncosok Benke Pál és Paulina vezetésével, pusztinai énekes asszonyok Nyisztor Ilona vezetésével, a gyimesi Tankó Dezső „Fintu” furulyás, zenészek és táncosok Antal Tibor vezetésével, a budapesti Zurgó Együttes és a Pusztinai Kakasok. A kulináris kóstolót Prezsmer Fülöp gyimesi túrós puliszka mester készíti

19.00-19.30 Mese nagyoknak: Esmen' nyislet János – mesélő: Sándor Csaba

Az erdélyi Balánbánya szülöttje. Már megjelenésével is határozott értékrendet képvisel: a régi székely viselet felemelője, újraértékelője - a hétköznapokban is kizárólag székelyesen öltözködik, ápolt szürke bajszáról, posztó kalapjáról, lájbijáról, priccses nadrágjáról tán az is megismeri, aki sohasem találkozott még vele. Lassan 30 éve oktat Erdélyben.
Életfeladatának tekinti, hogy már óvodáskorban kialakuljanak a néptánc hajszálgyökerei, amelyek később a személyiség formálói, az identitás erősítői lesznek. Éppen ezért Sándor Csaba Lajos évek óta azon dolgozik, hogy a néptánc- és népzeneoktatás a hagyományos iskolai rendszerben is teret kapjon.

20.30-21.30 Múltból épülő jövő a csángó zenében – a koncerten közreműködik: Hodorog András, Tankó Dezső „Fintu”, fiatal zenészek Moldvából és a Gyimesekből
            Hodorog András klézsei furulyás meghatározó moldvai csángó népzenész. A furulyajátékot anyai nagyapjától sajátította el. Hangszeres tudása nem csak a tánczenére korlátozódik, hanem a magyarság dallamkincséhez tartozó énekes hagyományt is jól ismeri. Hagyományőrzésben édesanyja, Hodorog Luca példáját követi, aki Klézse falu híres nótafája, mesemondója, régi szokások tudója volt. Hodorog András zenéjét a sok-sok gyűjtés mellett (pl. Kallós Zoltán, Pávai István) kiadványok is őrzik. Ugyanakkor maga is részt vett számos népzenei táborban, táncházakon, fellépésen, ahol tanította és bemutatta tudását. Ő a moldovai furulyamuzsika egyik legmeghatározóbb képviselője. Dallamai beépültek a népzenét tanulók tananyagába. A Népművészet Mestere díjat 2016-ban kapta meg.
Tankó Dezső „Fintu”-nak Gyimesközéplokhoz tartozó Bükkhavaspataka az otthona. Gyermekként pásztorkodva került kapcsolatba a furulyával, amit később elhagyott. A furulya Gyimesben is alapvetően pásztor hangszer, nem tartozik az ünnepek, bálok alkalmával megfogadott zenekarok hagyományos hangszerkészletébe. Tankó Dezső furulyás tudása a táncházmozgalom nyomán felélénkülő érdeklődés hatására elevenedett meg, s az 1980-as évektől számos hangfelvétel készült játékáról. Furulyás repertoárjában őrzi és tovább viszi a hagyományos gyimesi tánckincs dallamait: a kettős jártatót, lassú és sebes magyarost, csárdásokat és a héjszákat. Tudását táborokban és magángyűjtések alkalmával adja tovább, elsősorban a városi táncház zenészeknek. A Népművészet Mestere díjat 2017-ben vehette át.

21.30-02.00 Hajnalig tartó mulatság

Házigazdák: Szabó Kincső, Sikentáncz Szilveszter, Berecz István, Tokos zenekar, Pál István Szalonna, Ürmös Sándor, Zurgó Együttes