Az Élő Parázs Program az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány egyik legfontosabb kezdeményezése, amely az erdélyi roma kultúra megőrzését tűzte ki célul. Nem csupán kulturális mentőakció, hanem egy hosszú távú, tudatosító munka az erdélyi romák és a többségi társadalom kölcsönös megbecsülésének építésére. Az alapítvány ezzel a kezdeményezéssel a közösségi szintű örökségvédelem útját mutatja meg.
A program jelentőségéről, célkitűzéseiről és a közösségi bekapcsolódásról kérdeztük a koordinátort, András Lórándot.
Mi az Élő Parázs Program és mi hívta életre ezt a kezdeményezést?
A.L.: Az Élő Parázs Program egy jelentős, az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) által gondozott program, amely az erdélyi cigány kulturális értékek feltárását, népszerűsítését és megőrzését célozza a népművészet területén. A tevékenységek a „táncházas értékrend” szerint zajlanak. A kezdeményezést az a felismerés hívta életre 2023-ban, hogy az erdélyi cigány közösségekben egy olyan különleges életerő és gazdag kulturális színfolt létezik, amely a táncban és zenében a mai napig megkérdőjelezhetetlenül él. Az alapítvány, élén Kelemen Lászlóval, ezt a gondolatot karolta fel a program elindításával.
Melyek a program legfontosabb célkitűzései? Milyen változást vagy hatást szeretnétek elérni közösségi, kulturális vagy társadalmi szinten?
A.L.: A program négy fő célt fogalmaz meg: ismertetés és ösztönzés, ami azt jelenti, hogy be szeretnénk mutatni a nagyvilágnak az erdélyi roma kultúra gazdagságát (mely az összkultúra szerves része), és hagyományőrző munkára ösztönözni a roma közösségeket. Gyűjtést és megmentést végzünk, mert felkutatjuk és dokumentáljuk a még létező, archaikus tudást hordozó hiteles adatközlőket és kincseket, mielőtt azok kárba vesznek. Elismerni és viszonozni akarjuk a cigány közösségek hozzájárulását a néphagyomány mai formában való megőrzéséhez. Ugyanakkor korlenyomatot is készítünk, mert dokumentáljuk a kultúra folyamatos változását, rögzítjük a tánc és zene mai helyzetét. A programmal egy értékorientált, tudatosító munkát is szeretnénk elindítani a közösségekben. A változó világban a roma társadalom is veszélyben van a hagyományok elvesztését illetően, ezért a program a meglévő kincs felismerését és megbecsülését tűzte ki elsődleges célul. Hosszú távon egy roma kulturális szervezeti hálózat kialakulását reméljük.
Mit jelent a „roma kulturális örökség” ebben a kontextusban, és miért fontos annak megőrzése és bemutatása?
A.L.: A roma közösség kulturális öröksége sokszínű és sokrétű, hiszen maga a közösség sem egységes. Bár sok esetben a többségi társadaloméhoz igazodó, a kultúrájuk sajátos jegyeket hordoz, melyek éppúgy méltóak a figyelemre, mint bármely más tájegység népművészete (pl. székely, kalotaszegi). A magyar anyanyelvű erdélyi cigány közösségeket a magyar néphagyomány szerves részének tekintjük, így az általuk megőrzött népművészethez is ekképpen kell viszonyulni. A közösségek számára tudatosítani kell, hogy olyan kincs tulajdonosai, amelyet a modern trendekre nem érdemes lecserélni. Fontos, hogy az örökség ne csak „alkalmi cigány csárdások” formájában jelenjen meg, hanem az egész közösség magáénak tekintse.
Milyen konkrét elemekből áll a program? Helyet kapnak-e benne oktatási tevékenységek vagy közösségi programok?
A.L.: A program négy fő komponensre épül.
- Oktatás: heti néptánc oktatás/foglalkozás létező vagy új tánccsoportokban; nappali táborok roma gyerekek számára; képzéssorozat a táncoktatóknak a mélyszegénységben élő közösségek szociális és kulturális kihívásainak megértésére; képzés a cigány tánccsoportokat vezető szakembereknek a csoportvezetéssel járó adminisztrációs feladatok segítésére;
- Gyűjtés (terepmunka): folyamatos terepezés a táncról, zenéről, népművészetről mesélni tudó közösségek és egyének felkutatására; szervezett szakmai gyűjtőnapok a feltárt adatközlőkkel (ének, muzsika, tánc, történetek rögzítése);
- Rendezvények: témához kötődő események (pl. roma gyerekek tánctábora, Kóré Géza emléknap, Élő Parázs Konferencia a roma örökségvédelemről), valamint helyi cigány bálok szervezése.
Kik szervezik a programot, és milyen intézmények állnak mögötte?
A.L.: A program fő felelőse és gazdája az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA), támogatója pedig Magyarország Kulturális és Innovációs Minisztériuma. A munka szakmai vezetője én vagyok, akit az EHHA székelyudvarhelyi és marosvásárhelyi munkatársai segítenek az adminisztrációban. Folyamatos együttműködés és konzultáció zajlik Lőrincz Hortenzia, Orza Călin, Tőkés Csaba Zsolt szakértőkkel és Kinda Botond fotóművésszel. Jelenleg partnerségek kiépítése van folyamatban intézményekkel, szervezetekkel. A munka területi fókuszában a keleti cigányság áll (Hargita és Kovászna megye). Fontos a hiteles, nyitott partnerek bevonása, akikkel holisztikus szemléletmódot képviselünk, és megbízható viszony alakítható ki.
Hogyan kapcsolódnak be a roma közösségek a programba? Milyen terepen zajló tevékenységeket terveztek?
A.L.: A közösségeket eddigi ismeretek, javaslatok és adatbázisok alapján keressük fel. A táncházas közeg folyamatos kommunikációja is segíti a javaslatok érkezését. Több helyi kulturális, egyházi és világi szervezettel vettük fel a kapcsolatot, rajtuk keresztül keresünk fel jó táncos, énekes, zenész hírében álló családokat és magánszemélyeket. A terepmunka lényege, hogy a munka zöme bizalmi beszélgetésekből, életút-történetek meghallgatásából és felvételek készítéséből áll (eddig 16 Hargita és Kovászna megyei településen). A helyi munka tervezésekor az elhangzó történetek, vágyak (pl. régi cigány bálok hiánya) alapján vonjuk be a közösséget, ahogy ez történt például a székelyszenterzsébeti Kóré Géza emléknap szervezésénél is.
Milyen eredményekre számítotok rövid és hosszú távon?
A.L.: Hosszú távon egy olyan cigány tánccsoportokból/roma kulturális szervezetekből álló hálózat kialakítása a cél, amely elkötelezetten viszi tovább az örökségvédelmi munkát. Kulturális hatást is szeretnénk elérni, hogy a roma fiatalok számára a nagyszüleik által anyanyelvi szinten beszélt/táncolt/énekelt hagyaték legyen a mérvadó. A programnak társadalmi hatása is van: jó lenne elérni, hogy a többségi társadalom szemében felértékelődjön a roma kulturális örökség. A dokumentáció is nagyon fontos, elkészíteni a cigány zene és tánc dialektikai térképét a sokszínűség népszerűsítésére.
A munka körülményei a közösségek kiszolgáltatottsága és a vendégmunka miatt állandóan változnak, ezért a célokat rugalmasan kezeljük, de az elvi kérdésekben nincs kompromisszum. A leghatékonyabb biztosíték arra, hogy a program hatása tartósan fennmaradjon, a helyi közösségek aktív szerepvállalása a folyamatban, mivel ezáltal valósulhat meg a tudatosítás. Azonban figyelembe vessük a folyamatosan változó körülményeket (külföldi vendégmunka, kiszolgáltatottság), amelyek nagymértékben meghatározzák a mindennapokat.
Hogyan követhetik az érdeklődők a program előrehaladását?
A.L.: A program elérhető és minden információt megosztunk kommunikációs felületeken: EHHA honlapja, közösségi oldalak, még youtube csatornát is készítettünk. Az Élő Parázs Program nevet kell keresni a felületeken.
Hogyan tud csatlakozni vagy segíteni az, aki szeretné támogatni a roma kulturális örökség megőrzését?
A.L.: Az érdeklődőket szívesen látjuk az eseményeiken, a médiafelületeink követőjeként. Bármely olyan támogatót, együttműködőt és partnert szívesen fogadunk, aki azonosulni tud a program küldetésével.