Kelemen László zeneszerző, folklorista, a Hagyományok Háza alapítója és címzetes főigazgatója a nemzeti ünnep alkalmából március 14-én a magyar kultúra művelésének és ápolásának elismeréséért járó legmagasabb magyar állami kitüntetést, Kossuth-díjat vehetett át a hagyományos paraszti kultúra megőrzéséért, terjesztéséért kifejtett sok évtizedes művészi, tudományos és szervezési munkájának elismeréseként.
Kelemen László munkássága mind zeneszerzőként és népzenei előadóként, mind intézményvezetőként és kultúraszervezőként meghatározó hatást gyakorolt a magyar kulturális életre, egyben meghatározta és kijelölte a népzenegyűjtés professzionális intézményi kereteit és hátterét.
„A Kossuth-díj számomra egy élethatárt jelöl. Az elmúlt időszakban a magyarországi feladatokat átadtam a fiatalabb generációnak és visszatértem szülőföldemre. Bár akár nyugdíjba is vonulhatnék, de Erdélyben még rengeteg a tennivaló, a feladat és most ennek szentelem az időmet a család mellett. Május 1-jén, munkás Szent József napján születtem, így a munka számomra az élet alapvető része.” (Kelemen László)
1960-ban született Gyergyóditróban, zenei tanulmányait felsőfokú szinten Kolozsváron folytatta zeneszerzés szakon, később a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen szerzett doktori (DLA) címet.
A komponálás mellett gyűjtötte és játszotta az erdélyi hangszeres és vokális népzenét, tagja volt az erdélyi Bodzafa táncház zenekarnak. Pár év tanítás és kórusvezetés után 1986-ban Magyarországra települt át, ahol elsőként zenei szerkesztőként dolgozott. 1987-ben Ökrös Csabával, Berecz Andrással megalakította az Ökrös zenekart, amellyel végigturnézták Európát, az Egyesült Államokat és Japánt is. A zenekarral együtt megkapta a „Magyar Művészetért” díjat és a Népművészet Ifjú Mestere címet.
A Hungarotonnak is szerkesztett erdélyi népzenei lemezeket. Kodály-ösztöndíjasként komolyzenei kompozícióit a Fiatal Zeneszerzők Csoportja koncertjein mutatták be, Hegedű-szólószonátáját Perényi Eszter játszotta korongra (Hungaroton). 1992-től 2000-ig a Budapest Táncegyüttes zenei vezetője volt.
1997-ben kezdeményezésére és vezetésével a Fonó Budai Zeneházban az MTA Zenetudományi Intézetével megszervezték az ezredforduló hangszeres népzenei gyűjtését az Utolsó Órát, amelyben 112 csoporttal több mint 1200 óra felvételt készítettek és archiváltak 2001-ig bezárólag. A teljesen egyedülálló anyagból jelent meg az Új Pátria 50+18, azaz összesen 68 lemezből álló sorozata, amely átfogó képet nyújt a Kárpát-medencei hangszeres népzenei örökségről.
Zeneszerzőként, zenészként és szerkesztőként közreműködött több nagy sikerű Budapest Táncegyüttes és Magyar Állami Népi Együttes produkcióban, valamint szerte a Kárpát-medencében, Csíkszeredától Pozsonyig. Olyan jelentős, egyedi koncertek szerkesztője és elindítója, mint a Bartók kivirágzott fái, Bartókék Bécsben, vagy az azóta hagyománnyá vált Újévköszöntő.
A Hagyományok Háza szakmai koncepciójának kidolgozója volt Sebő Ferenccel és Pávai Istvánnal együtt. 2001 júliusától főigazgatója az intézménynek, vezetésével 2017-2018 között újult meg a Budai Vígadó épülete, amely több rangos nemzetközi díjat érdemelt ki. Főigazgatósága alatt az intézmény kiemelt kultúrstratégiai intézmény státuszt kapott és elkezdte kiépíteni a Hagyományok Háza Hálózatát Magyarországon és a határon túli magyarlakta területeken.
A főigazgatói feladatokat 2021-ben Both Miklósnak adta át és szülőföldjére visszaköltözve az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány elnökeként tevékenykedik, jelenleg is a Hagyományok Háza címzetes főigazgatója. Az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány az ő vezetésével 5 év alatt 6 területi irodát hozott létre 6 erdélyi és partiumi városban, igyekezve tevékenységével lefedni minél nagyobb régiót.
2008-ban a Magyar Köztársaság Elnöke a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetésben részesítette. 2014-ben szülőfaluja, Gyergyóditró Képviselőtestülete díszpolgárrá választotta. 2016 januárjában Lajtha László-díjjal tüntették ki, majd 2017-ben Budapestért díjat kapott a Fővárostól. Zenei munkásságát 2019-ben Erkel Ferenc-díjjal jutalmazták, 2020-ban a Magyar Kultúráért-díjat adományozta számára a Józsa Judit Művészeti Alapítvány.
Három gyermek édesapja, három nyelven beszél társalgási szinten (angol, német, francia), román nyelven anyanyelvi szinten.
Both Miklóssal közös interjú: