A jászok legbecsesebb tárgya: A Lehel kürtje a Hajnaliban
A közmédia és a Hagyományok Háza közös műsora november első hetében a jászok és a magyar nemzet egyik legfontosabb tárgyi emlékét, a Lehel kürtjét mutatja be Farkas Kristóf Vince írása alapján. A zenei összeállításban a szerkesztő az Utolsó Óra gyűjtéssorozat felvételeiből válogat.
A Kossuth Rádió „Hajnali”- Népzenei összeállítás korán kelőknek című műsora a Lehel kürtjével foglalkozik november első hetének reggeli adásaiban.
A Jászkürt, avagy Lehel kürtje a jászok talán legismertebb jelképe és egyben a magyar nemzet egyik legendás ereklyéje – annak ellenére, hogy a kutatások alapján ma már kizárható, hogy a Jászberényben őrzött kürt valóban Lehel vezéré lett volna. A hozzá kapcsolódó monda azonban olyan erősen beépült a hagyományba, hogy a hangszer máig Lehel kürtjeként él a köztudatban. A nemzetközi kutatások szerint világszerte mintegy száz, elefántagyarból faragott kürt maradt ránk a középkorból. Ezeket a hangszereket olifantnak is nevezik, és nem csupán dísztárgyak voltak, hiszen instrumentumként valóban meg lehetett szólaltatni azokat. Formájuk és díszítésük alapján három nagy csoportra oszthatjuk a darabokat: az iszlám művészet hatását mutató, a dél-itáliai, valamint a bizánci stílusjegyeket magukon viselő tárgyakra. A Lehel-kürt díszítésén jól felismerhető a bizánci lóverseny-ábrázolás, de a bizánci kultúra hatását idézik a cirkuszi jelenetek is. Ezek alapján a nemzetközi szakirodalom a bizánci stílusú olifantok közé sorolja.
A Jászkürt legkorábbi ismert ábrázolása egy 1543-ból származó jászkiséri pecséten maradt fenn, ami arra utal, hogy a kürt addigra már a Jászság egyik fontos jelképévé vált. A 17–18. századtól több jászsági település címerében is feltűnik, s számos épületet is ékesít. A kürt gazdag díszítésének motívumai négy nagy csoportba sorolhatók: növényi ornamentikára, mitológiai lényekre – köztük kentaurokra és griffekre –, állatalakokra, például oroszlánokra, sasokra, lovakra és szarvasokra, valamint emberalakokra, így lovasokra, zenészekre, akrobatákra és táncosokra.
A második világháború idején, a front közeledtével Lehel kürtjét egy ládába helyezték, majd a jászberényi városháza udvarán elásták. A világégés után, 1947-ben Blénessy Jánost nevezték ki a Jász Múzeum igazgatójává, akinek egyik első intézkedéseként a ládát kiásták rejtekhelyéről. A láda az évek során azonban teljesen beázott, így a benne őrzött kürt súlyos sérüléseket szenvedett.
A kürtöt meg is lehetett szólaltatni, hangját először 1953-ban rögzítették.
Az értékes tárgy felkeltette a művészek fantáziáját is. Egy évtizede mutatták be a Magyar Állami Népi Együttes és a Jászság Népi Együttes közös produkcióját Jászok – történelmi dal- és táncjáték címmel. Rendező-koreográfus: Mihályi Gábor. Az alkotók sokat merítettek a Jászkürt fentebb, részletesen leírt motívumkincséből.
Szerkesztő: Éri Márton és Pénzes Géza
Műsorvezető: Pénzes Géza
Adás: Kossuth Rádió (minden reggel 4.03)
A műsor interneten elérhető: www.mediaklikk.hu/mediatar/