Női sorsok a múltból és a jelenből

Klitsie-Szabad Bogi etnográfus-mesemondó, a Hagyományok Háza munkatársa és Bumberák Maja mese- és énekmondó e témával foglalkozik új műsorában, melynek címe: "Magamhoz ölelem őket".

"Mama! Visszajöttem! Fogom a kezed!"

"Segítsen valaki! Orvosok, nővérek, valaki jöjjön már!"

"Téged már nem akartak, mert negyedik lány voltál a családban..."

Hol kezdődik és hol ér véget a női sors? Milyen családi történeteket viszünk magunkkal? Hogyan illeszkedhetnek ezek a népmesékhez vagy a mondákhoz?

 

A költői kérdéssorozatra Klitsie-Szabad Bogi és Bumberák Maja egy előadás keretében keresi a választ. A két jó beszédű nőben sok a közös, ugyanakkor mégis más karakterek. Szabolcsiak, édesanyák, szeretnek énekelni és mesét mondanak. Közös nevező még, hogy a két hölgy egyféle alma materként tekint a Hagyományok Házára, hiszen a hatvanórás mesemondó képzés (Bogi egykoron szervezője volt a kurzusnak, mára óraadója, Maja pedig egyike volt az első évfolyam hallgatóinak) meghatározó volt az életükben. A közös pontoknak még nincs vége: mindketten a Népművészet Ifjú Mesterei, és angolul is mesélnek. Egy zágrábi fellépésükön fogalmazódott meg bennük az ötlet és az igény egy olyan storytelling (az itthon is egyre inkább meghonosodó szó-történetmondást jelent) előadás megalkotására, amelyben női témákat dolgoznak fel nőkről szóló folklór és modern történetekkel, de nem csak nőknek szóló módon. Az előadásban találhatunk történeteket szülésről, munkáról, családról, szerelemről, sőt a halálról, veszteségről is.

„Az élőszavas mesemondás, történetmesélés során a történet nem mint szó szerint idézendő irodalmi mű jelenik meg, amit színészi játékkal kell ’előadni’, hanem mint kötött improvizációval a pillanatban újrateremtett művészeti alkotás. A történet – bizonyos szabályok mentén – folyton újraalakítható az itt és mostban…”– vallja Maja.

Ketten együtt adventben, Mátészalkán is tartottak jótékonysági meseestet, illetve a környék számos intézményében meséltek önkéntesen a Penyigei Eszterlánc Óvodától a Fehérgyarmati Városi Szociális Központ Idősek Otthonáig.

"Igazán fontosnak tartjuk a gyökereinket, jó tudni, hogy az elődeink számos történetéből, vagy a családi sztorikból is tanulhatunk. Ugyanakkor fontos az is, hogy ezekhez a sokszor traumatikus, vagy nem mindig vidám narratívákhoz nem csak belenyugvó, vagy épp a terheket cipelő, hanem értő és adaptív módon is fordulhatunk. Számunkra ebben az előadásban maga az ’építkezés’ is alkotás, tehát a történetek egymás utáni sorrendje, különböző hangulata, a folklór és nem folklór váltakozása is fontos része ennek a hömpölygő női történetfolyamnak..." – magyarázza Bogi.

Legközelebb március 28-án játsszák az előadást a budapesti Rs9 Színházban, de a nyáron több fesztiválon, például a Művészetek Völgyében is láthatóak lesznek, és szeretettel várják a vidéki kultúrházaktól, művelődési intézményektől és a Kárpát-medencéből érkező felkéréseket is.