A vajdasági népzenészképzés négy éve

Sikeres négy évet tudhat maga mögött a Csoóri Sándor Alap és a Hagyományok Háza által is támogatott vajdasági népzenészképzés. A részleteket Polyák Dániel, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet munkatársa, a népzenei hálózat koordinátora foglalja össze.

„A Vajdasági Magyar Művelődési Intézet már korábban felismerte, hogy a népzenész utánpótlás – a szervezett képzések hiánya miatt – veszélyben van Délvidéken. Természetesen, nem lehet általánosítani: amíg a citerások és tamburások létszámát kielégítőnek találtuk, addig a vonószenészek és a furulyások utánpótlását nem láttuk biztosítottnak. A Vajdaságban a táncegyüttesek mellett működik néhány vonószenekar, de a tagok kezdenek kiöregedni, s a helyükre nagyon nehéz találni képzett muzsikust, így űr keletkezik.

A rendszeres oktatás 2018-ban, az Intézet székhelyén, Zentán indult, rá két évre már három településsel – Zentával, Csókával és Magyarkanizsával – kötöttünk együttműködési szerződést. A mag jó talajba hullott, 2020 végén tíz oktató 101 diáknak adhatta át tudását, ebben az évben már hét településen 14 vajdasági, tapasztalt (népzenész) oktató 123 tanulóval foglalkozik. E szám állandónak tekinthető, mivel a lemorzsolódottak helyét hamar betöltik. Ennek oka, hogy nem indítunk évente minden szakcsoportot, így az átfedések miatt általában kiegészül a létszám.

Az alábbi hangszerekre szerveztük meg a kurzusokat: furulya, citera, tamburafélék és vonósok, ezen belül a hegedű, a brácsa és a nagybőgő. A cimbalomoktatást is elindítottuk, de a képzés – oktatói hiány miatt – sajnos szünetel. A személyre szabott képzés is jelen van, de a főhangsúlyt a kamarazenére fektetjük, a közösségben a fejlődés lényegesen hatékonyabb.

Eredetileg négyéves képzést terveztünk, s úgy tűnik, eredeti elképzelésünket teljesíteni tudjuk: a tanuló egy alapfokú zenei tudással fejezheti be tanulmányait.

Az évente többször megrendezett Dúr-moll találkozók rendszeres résztvevői a hálózatban tanuló diákok, ahol az együttzenélés öröme nagyban segítik a zenészpalánták további fejlődését.

Az eredmények mára kézzelfoghatóak. Nagyon sok településen összeálltak kisebb zenekarok az általános iskolás korosztályokban.  Több helyen egyéni kezdeményezésekre van példa, máshol a tanároknak köszönhetjük a bandák elindítását.”